A prezentáció célja minden esetben ugyanaz: valamilyen ismeret, információ, tudás átadása egy vagy több személy felé.

•    A prezentáció azonban nem csupán egyoldalú folyamat, hanem egy párbeszéd az előadó és hallgatósága között. Ez nem csupán a hagyományos párbeszéd szóbeli kommunikációjával jellemezhető, e kommunikáció az előadó és a hallgatóság minden reakcióját, rezdülését magában foglalja. Ide tartozik a testbeszéd, a mimika, a gesztusok, és a már említett szóbeli megnyilatkozások.
A jó előadó legfőbb tulajdonsága, hogy felkészültsége és rutinja mellett mindig figyel hallgatósága non-verbális reakcióira és a kellő időben reagál ezekre. Így például, ha a hallgatóságon az unalom vagy fáradtság jeleit észleli, rövid kitérőt tesz vagy szünetet tart.

A vállalati prezentáció fogalomköre hasonlóan széles a hagyományos értelemben vett prezentációéhoz, tematikailag azonban jóval szűkebb, mivel általában a vállalatot érintő témakörökre korlátozódik.

A cég prezentáció célrendszere:

•    Átfogó tájékoztatás cég szinten
•    A cég belső információs rendszerének eredményesebbé tétele
•    Átfogó tájékoztatás adása a partnerek számára
•    A cég kommunikáció hatékonyságának növelése
•    A vezetők illetve középvezetők kommunikációs képességeinek fejlesztése
•    A vállalati célok megvalósításának elősegítése

Az idő múlásával változik a gazdasági környezet, ami arra kényszeríti a cégeket, hogy ők is tartsanak lépést ezzel a változással. Ez lassú, de állandó folyamat, így a cégek is lassan, de folyamatosan változtatják arculatuk tartalmi oldalát. Mivel az arculat formai oldala a tartalomból ered, és azzal egységet kell, hogy alkosson, természetes módon a corporate design is változik. „Vagyis a vállalati megjelenésre a permanens mobilitás a jellemző.”

A vállalati prezentáció iránya szerint lehet:

Belső prezentáció: a belső prezentáción azokat a cég ügyeit érintő közléseket értjük, melyek hallgatósága kizárólag a cég dolgozói.

Külső prezentáció: a külső prezentáción azokat a céges ügyeket érintő közléseket, előadásokat értjük, melyek hallgatósága a cégcsoport valamely tagjának munkatársai, vagy külső partnerek. A külső prezentáció abban tér el a belső prezentációtól, hogy formáját tekintve korlátozottabb, a közlés módja hivatalosabb, nyelvezete irodalmibb, szervezése, felépítése, előkészítése hosszabb időt vesz igénybe, és több láncszemen megy keresztül a végső forma megtalálásáig, a végső jóváhagyásig.

Információtartalmát tekintve a prezentáció lehet formális és informális jellegű, attól függően, kihez szól és mi a közlés célja.

A formalitások betartása a külső prezentációk legnagyobb részénél szükséges, kivételt az alól például az anyavállalat munkatársainak esetleges nem csak munka céljából tett látogatása jelenthet. Ez esetben az informális jellegű közlések mennyisége nagyobb, ugyanakkor a formális jelleg is megtalálható. Erre jellemző az irodalmi illetve köznyelvi nyelvhasználat is. A belső prezentációk esetén a formális jelleg az alkalmazottak vezetők felé történő beszámolóiban, hivatalos jellegű tájékoztatóiban domináns leginkább.
Az informális jelleg leginkább a cégen belüli közlések jellemzője, mely a belső viszonyokon, a belső légkörön alapul. Legszélsőségesebb formája a vállalati, vagy céges pletyka.

A céges prezentáció tartalmi csoportosítás alapján számos fajtára bontható, ezek közül a legfontosabbak a következők:
•    Beszámoló a közvetlen vezető felé
•    A felső vezetés informálása
•    Beszámoló, tájékoztatás a munkatársak felé, értekezletek
•    Jelentések az ügyvezetésnek
•    A cég bemutatkozása a partnerek felé
•    Beszédek a vállalat alkalmazottai felé
•    Sajtótájékoztató
•    Beszédek rendezvényeken a külvilág felé
•    A cég és termékeinek prezentációja kiállításokon, szakmai konferenciákon